Kislány
olvasgat a repülôn, mire a mellette ülô ateista hozzáfordul:
-Tudod kislány, az idô gyorsabban
múlik, ha beszélgetsz az utastársaddal.
Erre a kicsi hölgy összecsukja a
könyvét, és udvariasan válaszol.
-Rendben. Mirôl szeretnél
beszélgetni?
-Mondjuk beszélhetnénk arról,
hogy nincs semmilyen Isten, se mennyország, se karma, se élet a
halál után! -dobja fel a témát kárörvendô mosollyal az
ateista.
A kislány elgondolkodik, és így
szól:
-Rendben, de elôtte had kérdezzek
én valamit. A lovak, a disznók és a szarvasok is nagyjából
ugyanazt legelik igaz? Füvet. Akkor miért van az, hogy a lovak
gombócokat kakilnak, a disznók nagy palacsintát, a szarvasok meg
apró pici bogyókat hagynak maguk után?
Az ateista szemmel láthatóan
meglepôdik. Kikerekedett szemekkel csak annyit válaszol: -Fogalmam
sincs.
Erre az gyermek:
-Nos akkor már csak az a kérdés
maradt, hogy mitôl érzed magad olyan okosnak, hogy Istenrôl,
mennyországról, karmáról, vagy halál utáni életrôl beszélj
nekem, mikor igazából szart sem tudsz!
Zárta le a beszélgetés a
kislány, és ment vissza olvasni.
A szöveget alóban módosítás nélkül vettem át, a képpel együtt. Az ateisták általában valóban fene beképzeltek, mindenkinél okosabbnak gondolják magukat. A magasabb végzettség csak súlyosbítja a helyzetet.
VálaszTörlésTovábbá megjegyzem, hogy a disznó nem fűevő (nem növényevő, hanem mindenevő). A bogyókra a juh vagy a nyúl jobb példa lett volna, mert gyakoribb, és olyan bogyóval sokkal könnyebb találkozni. A lepényre a tehén lett volna jó példa. Kár, hogy így összacsapták, mert amúgy jó poén.