Így
szólt az Úr Noéhoz: „Fél év múlva megnyitom az ég
csatornáit, és addig fog esni, amíg a Földet el nem lepi a víz.
De szeretnék megmenteni néhány jó embert és minden állatfajból
egy párt, ezért építs bárkát!” Egy villámlás után a
tervrajz ott feküdt a földön.
Fél
év múlva elkezdett esni az eső, de az Úr legnagyobb
megdöbbenésére Noé csak ült szomorúan a kertjében, bárka
sehol.
-
Noé, hol a bárka? – kérdezte felháborodva.
-
Uram, bocsásd meg nekem, de felmerült néhány igen nagy probléma:
1.
A hajóépítéshez engedélyt kellett kérnem, de a terveid nem
voltak megfelelőek, ezért fogadnom kellett egy mérnököt az
áttervezéshez.
2.
A szomszédom feljelentett, hogy nem a rendezési tervben megengedett
tevékenységet akarok folytatni a kertemben.
3.
Nem tudtam fát szerezni, mert–a fülesbagoly életterének
megőrzése érdekében–fakivágási tilalmat rendeltek el.
4.
Ahogy elkezdtem begyűjteni az állatokat, beperelt egy állatvédő
egyesület.
5.
A Katasztrófavédelem közölte, hogy nem építhetem meg a bárkát,
amíg nem készíttetek egy hatástanulmányt az özönvízről.
6.
Ezután konfliktusba kerültem az Esélyegyenlőségi Hivatallal az
ügyben, mennyi kisebbségit viszek magammal. Ennek az lett a vége,
hogy
lefoglalták
a félkész bárkát.
7.
Amikor el akartam hagyni az országot, közölték velem, hogy
adótartozásom van, így nem mehetek sehová.
Most
úgy ítélem meg,hogy körülbelül még 5 év kell a bárka
elkészítéséhez.
Ekkor
elállt az eső, és kisütött a nap.
-
Úgy döntöttél, mégsem pusztítod el a Földet? – kérdezte Noé
bizakodva.
-
Nincs rá szükség, mondta az Úr, megteszi helyettem az
államigazgatás.
Forrás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Ki itt beírsz - ne hagyj fel minden reménnyel!