Tolerancia

Egy gondolat a toleranciáról. Vajon Isten toleráns? 

“Nem késik el az ígérettel az Úr, mint némelyek késedelemnek tartják; hanem hosszan tűr értünk, nem akarván, hogy némelyek elvesszenek, hanem hogy mindenki megtérésre jusson. Az Úr napja pedig úgy jő majd el, mint éjjeli tolvaj, amikor az egek ropogva elmúlnak, az elemek pedig megégve felbomlanak, és a föld és a rajta lévő dolgok is megégnek.” 2 Pét 3:9.

Ha Isten tolerálná a bűnt, nem csinált volna olyan nagy ügyet belőle. Akkor Ádámnak elég lett volna egy “Bocsánat”-ot elrebegni. Ezzel szemben kiűzetett, velünk együtt. A bűnbocsánatra az emberiségnek 4000 évet kellett várnia. Akkor sem jött könnyen: egy bűntelen embernek MEG KELLETT HALNIA.

“Mert a bűn bére a halál - az Isten kegyelmének ajándéka viszont az örök élet Krisztus Jézusban, a mi Urunkban.” Róma 6:23.

Nem azt mondja, hogy a HALÁLOS bűn büntetése halál. MINDEN bűné. A füllentésért is halál jár. Hát ennyire toleráns Isten a bűn felé. Az, hogy a világ még létezik, ne tévesszen meg senkit. Isten várja, hogy megtérj. Jézus helyetted halt meg, hogy neked ne kelljen. A TE bűneid benne meg lettek büntetve. Ha nincs bűn, nincs mit büntetni, akkor büntetés sincs, vagyis halál sincs. Akkor élet van, örökké, halál nélkül. Ezt azok kapják meg, akik igénylik.

A pokol és a Gyehenna Isten bűn iránti “intoleranciájának” terméke, a Menny Isten szeretetéé. Nem azok üdvözülnek, akiket Isten szeret – mivel Isten mindenkit szeret, hanem azok, akik a szeretetét tettekkel viszonozzák.